fx szubjektív

Annyiban, hogy majdnem (ma 0,8 pip hiányzott...) megvolt a célár megint. Most is a csúszómat ütötte ki, de ezután nem kínlódtam többet; tudomásul vettem, hogy nem volt már elég nyomaték az irányomban és kész. Fél százalék legalább összejött. Nem vagyok boldog, mégis tudom, hogy ezt kell csinálnom és hosszútávon így találom meg a számításomat. A jelek elég megbízhatóak, ha nyitok, mozdul annyit az ár, hogy minimális veszteséggel, kb. nulla környékén zárjon a pozíció; a nyerők meg önmagukért beszélnek. Ha csak 5-6 nap jön a nyerő egy hónapban, a többi nulla környéki, vagy csak egy-kettő megy el a teljes stopomig, már tiszteletreméltó nyereséggel tudom zárni a hónapot. Mondjuk, ezt a matekot eddig is tudtam, csak nem vettem komolyan.

Szóval, egyre okosabb vagyok, csak a sikerélmény várat még magára...

Gyakorlatilag ennyin múlott ma, hogy nem +3%-al zártam, hanem -2-vel...:( Na persze, pici plusszal zárhattam volna, ha rajt után rá sem nézek estig a csártra. (A mai nap után megszületett ezirányú döntésem, ezen kicsit vacilláltam még mostanában: nyitott pozi után kereskedési felület becsuk, megyek a dolgomra. Ha figyelem az eseményeket, lehet, hogy párszor ki tudnék szállni sokkal jobb helyen, mintha a beállított értékekre bízom magam. Hogy helyesen tudjak eljárni, személyiséget kéne cserélnem, úgyhogy inkább kizárom magam a manuális pozíciómenedzselésből és főleg, a sok tréd közbeni és utáni barmolásból.)

Szóval ma láttam a tutit, meg is nyitottam, de a forex istenek ma is nevelni akartak inkább, úgyhogy 0,4 pippel a célár előtt visszafordult az árfolyam és kiütötte a csúszó stopomat. Bosszantó volt, mert ha pl. a spread nem 0,6-tal nagyobb a szokásosnál, vagy én egy picivel jobban nyitok, akkor megvan a 3% mára. Nem így alakult, én meg próbálkoztam, próbálkoztam, aminek eredményeként meg is lett a napi mínusz.

Nem tett jót a kedvemnek, na. Nem ártana már egy pozitív napot zárni...

Volatilis piacon, hibáztam egy picit, ez mára -1,5%-ot jelentett.:(

Ez sajnos benne van, utólag, persze, tisztább a kép, látom mit hibáztam; nem nagyot, de épp elég volt, hogy behúzzanak az okosok a csőbe. A csúszó stopom csökkentette a veszteséget, ez is valami.

Legközelebb igyekszem jobban figyelni. Illúzióim azért nincsenek, emberből vagyok, a hibák előfordulását próbálom csökkenteni, hibátlan sohasem leszek. A havi pozitív szaldóra kell koncentrálni! Ehhez szükséges a minél kevesebb hiba és vesztes tréd, úgy általában. A nyerők úgyis hozzák az eredményt.

Szóval semmi újdonság az év elejére, csak egy kis pihent optimizmus.:)

Legutóbbi bejegyzésemben azt írtam, hogy elemzem majd az évemet. Aztán aludtam rá néhányat és rájöttem, hogy sok újdonságot mégsem tudok előhozni belőle. Tömören: próbálok szisztematikusan dolgozni, aztán elborulás, ami sokkal többet visz az összegürcölt nyereségnél. A gyors zakó után újabb hosszabb, "lassabb" nyerő periódus, majd újabb gyors bukó, sajnos ez volt a ciklus az idén. A komoly baj csak az, hogy ez nem csak ebben az évben volt így. Okosak biztos azt mondanák, javulás nélkül már abba kellett volna hagyni.

Nem én lennék, ha ezt tenném! Lehet, hogy önmagamat nehezen győzöm le egyik téren, de akkor nehéz a makacs természetemen is győzedelmeskedni! Megyek tovább! (Persze, ész nélkül továbbra sem lehet, mert a számla zsugorodik...)

Azért, hogy a szűkebb értelemben vett "szakmánál" maradjak: egy kicsit finomítottam az indikátorok beállításain, rá-ránézek a demó számlára ezért. Jobban tetszenek a jelek most, pedig elég gyenge a piac a napokban, ugye. Eggyel nagyobb idősíkra váltottam, ez is a feszültségmentesítést szolgálja. Továbbá, igyekszem csak 2-3 órát a piacon lenni, rövid, céláras pozikat nyitni. Akkor is eszem a kefét, ha nyerőt kell menedzselni, ráadásul nincs is időm egy nagyobb rallit estig végigülni.

A jövő hét elejét valószínű kihagyom még, aztán elkezdek nyerni!:)

BÚÉK!

Az  az igazság, hogy az elmúlt másfél hétben nagyon keveset volt lehetőségem kereskedni. Tudtam, hogy nem sok jóra számíthatok a fenti időszak sajátosságaiból kifolyólag, de szerettem volna még az ünnepek előtt pofozni a számlámon. Ez sajnos nem jött össze, két sztenderd bukó napon vagyok túl, gyorsan el kell őket felejteni.

Majd írok még egy összegzést magamnak az évről, ha egy kicsit jobban ráérek az ünnepi rohanás közepette.

Pontosabban inkább, 2 - mínusz 1. Persze, nem arról van szó, hogy utólag okos vagyok és milyen könnyű így megtalálni a tuti setup-ot. (Azért nem árt, ha annak közelében nyitunk, dehát pip-re pontosan ritkán lehet eltalálni, nem is lehet ez a cél.) Mindenesetre, ha nem vagyok türelmetlen, mint mindig, akkor jött volna a nyereség, így viszont csak egy nulla, meg egy mínuszos nap jött össze, de azok is csak azért, mert idejében beláttam mekkora barom nyitásaim voltak és tudtam korrigálni.

Ez így még mindig nem fog menni...:(

A "hétfők" alatt azt értem, amikor a jelek megvannak, csak túlzottan volatilis a piac és a mentálisan gyenge tréder, nem mer bízni. Ott kellene tartani a stopot, ahol indult, nem húzható nullába, vissza-visszaszúr az árfolyam. Szűk stop esetén (mint nálam) ez veszélyes, simán túlszúr a stopomon, akkor inkább már a nulla, mint a mínusz.

Na, ennek a logikának az az eredménye, hogy nem keresek, nem keresek, nem keresek, (itt kéne megállni, de akkor mi francért ülök ott, ha meg sem próbálom a napot profitba vinni?), majd becsúszik egy-két hiba, késlekedés, vagy türelmetlenség. Aztán már lehet is zárni a napot a negatív tartományban, örülve, hogy nem pörögtem bele egy nagyobb bukóba.

Az ilyen "hétfős" napokra azt lehetne kitalálni, hogy le sem ül az ember a gép elé, legalábbis nem forexezni. De ez előre nem tudható. Sejthető, hogy miket érdemes kihagyni, de nincs rá garancia, hogy a jónak predesztinált napon pont jókor leszek a piacon, vagy, hogy egyáltalán jó lesz-e az a nap?

Azon gondolkozok, (mint mindig) hogy hogyan finomítsak a pozíciómenedzselési stratégiámon, hogy kibekkeljem a "hétfőket". Elmenni 1.0-nál kisebb RR arány felé? Ez esetben, lötyögős piacon is lenne hely és idő a szűkebb célár elérésére, nem kéne féltenem a (most már nem) szűk stopomat. Hátránya, hogy egy pozíció vesztesége több nyereségét vinné el. Nagyon jó nyerő százalék kell hozzá! Ettől a részétől kicsit tartok, de a stratégia tudja a jó nyerőt hozni, kérdés, hogy én fel tudok-e nőni hozzá...

A fenti cím nem csak az utóbbi néhány nap zanzásított összegzése, hanem az én személyes benyomásom is a tevékenységemet illetően. Részletek nélkül, dec. 1-én buktam a november végén újrafelépített nyereségem több, mint dupláját. Szóval, ez így hosszútávon, nyilván nem működik.

A sarokpont megint csak az, hogy érthetetlen mentális gyengeségemnél fogva, egyszer csak (de miért?) nem a jól működő és napokon keresztül decens profitot termelő stratégiám szerint járok el. Persze, lehetne a piacra fogni a dolgokat, hogy megint belefutottam a szutyokba, de ez csak kifogás, erre van a stop, meg a napi limitem, meg minden korlátozó tényező, amiket sajnos, nagyon könnyű egy elborult pillanatban sutba vágni. Néha szerencsésen jövök ki belőle, de amikor nem, az nagyon fáj, ugye, tehát az egész nem éri meg. Semmi újdonság, évek óta ugyanaz a nóta. Kívülállóként azt mondanám magamnak, hagyd a francba az egész forexet, nem neked való. Két gond van ezzel: még ilyen szenvedések után is szeretem csinálni. A másik pedig, hogy szégyelleném, ha a gyengeségemet nem bírnám legyőzni. Őszintén szólva, ez eddigi életem legnagyobb erőpróbája, az egómat felülírni. (Alapból azt gondolom, hogy az embereknél, általában ez csak ideig-óráig lehetséges, ahogy az a példámon látszik is. Külső kényszerítők vannak a rendszerembe építve, hogy megvédjék a számlámat az őrültségtől. Az a baj, hogy a gép is csak azt teszi, amire a tervezője-kezelője utasítja...) Nem a forex piac az ellenfelem, hanem saját magam, hogy ezredjére is előcitáljam ezt a makacs tényt.

Ezekről a megabukásokról nincs mit többet mondani. Kár, hogy lassan már én sem tudok magamnak hinni, hogy többet ilyen nem fordul elő... Egy biztos, néhány nap kimarad ebben a hónapban, hogy a napi "veszteségegység" egy kicsit oszoljon.

A tegnap elég hektikusra sikeredett. Előző nap annyit elemeztem az oldalazó piacot, hogy másnap mindenhol a fordulót kerestem. Namost, ez egy erős dowtrendben azt jelenti, hogy minden visszapattanásra ugrottam, aztán, ha szerencsém volt, be tudtam rántani a stopot nullába. Nos, sokszor nem volt "szerencsém", daráltam a számlát rendesen. Aztán megadtam magam, egy dupla pozival "irányba" kötöttem, majd a korrekciós mozgásokat is sikerült normálisan elcsípni. Szóval, még a barmolás is belefér, ha megy a piac, ebédre tekintélyes plusszal sikerült zárnom. (Tegnap tényleg könnyű dolgom volt: olyan nyomatékkal ment a piac minden irányba, hogy szépen lehetett skalpolni, kár a reggeli beragadásért.)

Ma sejtettem, hogy az amerikai Hálaadás miatt már a délelőtt is gyengébb lesz. Hiába éreztem az irányt, többször is visszajött a stopomért az árfolyam; egész délelőtt nulla napi egyenleg körül vergődtem, aztán (ahogy az ilyenkor lenni szokott) mínusz 1,5%-nál álltam meg. Sem a piacban, sem az eredményeimben nem volt nyomaték, ha sikerült volna 2-3%-ig eljutnom, ezen a piacon elég lett volna mára.

Ha előre látom, hogy gyenge a piac, nem is erőltetem a dolgot. De, ha már beleugrottam, továbbra is igaz, hogy egy keveset a gyenge piacon is kellene keresni, kozekvensen! A jó piacon meg sokat... Nagyjából így egyszerűsíhető a felállás: egyenlőre az előbbi piac nem működik (vesztek), az utóbbival meg túl ritkán találkoztam az elmúlt hetekben. Persze, ez mind csak abban az ideális esetben igaz, ha az agyam is a helyén van...

Azzal kezdem, hogy a tegnapi 200 pipes esésből csináltam lehengerlő 2%-ot. Sajnos, nem sok időm volt kereskedni, szerencsére jól mocorgott a piac, egy keveset azért ki bírtam belőle csikarni.

A fenti bevezető után ma délelőtt volt időm a gép előtt lenni, de ezúttal a piac nem akart nekem semmit sem adni. Ocsmány oldalazás, természetesen, én naiv, ugrottam mindenre. Láttam, hogy ebből ma nem sok minden lesz, próbáltam visszakapaszkodni legalább napi nullába, de előbb értem el a napi mínusz 3-at. Voltak jó kísérleteim, de a gyenge piacon nem alakult ki a megfelelő nyomaték, a szűk stopok meg, mint általában, mindig túl közel vannak.

Szóval, a mai szívfájdalom nem a 3% veszteség, hanem, hogy tegnap csak 2-t nyertem. Az oldalazást (amiben mostanában eléggé részem van, a fene vigye el), nem tudom veszteség nélkül átvészelni. Törekszem, hogy minél kisebb legyen, de mire felismerem, hogy a jeleim érvénytelenek, mert pillanatnyilag az én idősíkomon nincs trend, addigra valamekkora veszteség már össze is jött. Ha szerencsém van, ki tudok szállni nullában, legtöbbször nem.

A kis veszteségeket a nagy nyerőknek kellene elsöpörniük. Tegnap is, illett volna 10-15%-ot összekalapálni! De nem, én nem értem rá, ma értem rá, a range-ben kínlódni. Megint rosszkor, rossz helyen...

Na, ma addig eljutottam, hogy nem vesztettem, volt két jogos, de kissé kiérleletlen short-om, mindkettő nulla környékén zárt. Fordításról nem lehetett szó, mert mindkét lassú stoch a túlvett mezőben leledzett, már hajnal óta.

Az egyetlen mai érvényes long beszállót pedig, elméláztam. Két gyertyát nem néztem oda, törvényszerűen akkor jött a jel... Nem tudom mi volt a héten, elfáradtam, vagy telihold vagy mittudomén, de hogy mindig rosszkor voltam rossz helyen az tuti. Persze, ezeket a szitukat jórészt levédené a rendszerem, ha használtam volna, tehát megintcsak visszakanyarodtam magamhoz.

Jól jön a hétvége az erőgyűjtéshez.

Az utóbbi három nap "termése" majdnem lenullázta november hónap eddigi eredményeit. Újra és újra ugyanazok a levonható konklúziók következnek.

Alapvetően, vesztő szériában hajlamos vagyok a lazulásra: nem szűkítem a stopot, nem fordítok. Néhány vesztő után a fél százalékok nagyon tudnak fájni. Mégis, ha csak a stopok szűkítésével elérhető veszteségcsökkentést tekintem, legalább a felére le tudtam volna faragni. Az időben történő fordításokkal elért nyereségek miatt pedig, lehet, hogy nem is fájna most a fejem. További lazulás, hogy nem várom meg a kiforrott setup-ot, ugrok mindenre. Jöhet rissz-rossz korrekció, amibe persze, nem lenne szabad, mégis beleugrok, hogy jönne már egy kis pénz. Türelmetlenné válok a sikertelenség hatására, jó út lefelé.

Gyengeség továbbá, hogy a nyerőimet (nem sok volt az utóbbi néhány napban) sem bírom tartani. Volatilis piacon, mint ami az utóbbi néhány nap délelőttjeit jellemezte, egyenesen esélytelen vagyok.

Mit fogok tenni? (Már 3 éve ezen töröm a fejem, egyébként...) Nem tudom. Illetve, a szabályokat tudom, szégyenszemre magammal nem tudok mit kezdeni.

Rápihenek, és HÚK (Holnap Újrakezdem, lol)!

Szóval, az elmúlt pár hétben volt néhány nem túl szép visszajövetelem. Pontosabban, a visszajövetel szép volt, viszont az előtte lévő dolgok nem mindegyikével tudok elszámolni. Várható volt, hogy fordul a kocka... Ma újra a közhelyek következnek.

Tehát: figyelni a szintre-órára meghúzott ármozgásokra! Szabályom, 2008 nyaráról... (Az emiatti veszteség ma: -1%, csak a szűkülő stopnak köszönhetően).

Aztán: nem orderrel szálltam be a short mozgásba. Beleadtam a rakétába. Ja, hogy akkor most hova tegyem a stopot? Meddig fog a rakéta szállni? Persze, túl szűkre vettem, megijedvén az elszálló ármozgástól. Hogy aztán 3 tized pippel kiüti a stopomat, majd elkezd esni? Ilyen az élet, illett volna rá felkészülni, nem csapkolódzni. A legyet is nehéz röptiben, ugye... (-2%)

A következő még jobb: downtrendben a sáv felső szélén longot nyitni, yesss! Miért nem? Pedig ment, mint a rakéta! Hát, többek között, azért nem te állat! (Ez ma -1,5%-ot jelentett.) Ekkor már elég szarul álltam, a kedvem még szarabbul, az értékítéletem, a hideg fej, meg minden, ami kell, hogy normális maradjon az ember a piacon, az már réges-rég odaveszett. Legkésőbb itt abba kellett volna hagyni.

Aztán csak látok egy beszállót, ki is rakom az ordert, majd, mint aki jól végezte dolgát, elmentem hazulról, lesz, ami lesz! Lett is, még mínusz egy... Ráadásul - utólag néztem - bőven profitból fordult vissza. Persze, ez sem újkeletű számomra, hogy napon belül nem hagyjuk magára a kritikus pozikat.

Dehát, így mulat egy magyar úr!:(

Nem akarok magamban "hétfő" paranoiát ébreszteni, de már megint elég melósra sikeredett a mai nap. Ami tény, hogy a FF likviditásjelzője alacsonyat jelzett, ez sok jót nem ígért; nem mintha máskor figyeltem volna erre, de most megkapta a szemem.

Először is, korrektül, de nem túl bölcsen nyitottam az eső piaci korrekcióra longot. Gyenge piacon arra volt jó, hogy plusz fél és mínusz fél százalék közötti ingázás után megunta a szarakodást, és szaladt egy pofásat - lefelé. Persze, mivel a korrekció befulladt az már látszott, hogy fordításra is számítanom kell. Jött is ugye, helyemen voltam, a napi egyenlegem plusz félbe lendült. Na, akkor innen csak lefelé! Kiadtam a jelszót, aztán hiába vártam, hogy fibo 50%-ig felkorrigáljon, 38,2-nél fordult... Ezután már nem találtam jó beszállót, próbáltam a megindulásokba beugrani, majd gyorsan nullába húzni, aztán bízni abban, hogy van az ármozgásban annyi lendület, hogy 1-2% leessen nekem is. Ezúttal nem nagyon jött össze semmi. Kockázatos, nem túl kifinomult módszer ez, nem is szeretem igazán, de elég csábító a nagy mozgásból gyorsan kiszakítani egy kis részt.

Aztán jött egy komolyabb(nak tűnő) korrekció, amiben bíztam, hogy meglódul, de az illikvid piacon ennek is hamar elfogyott az ereje, beragadtam a range-ben, majd kis veszteséggel kiszálltam. A range-ben aztán persze jöttek ide-oda jelek, jaj, nagyon hagynom kellett volna, de már kezdtem elborulni. Ez kínlódásom, erőletetésem azt eredményezte, hogy -2%-ra lehúztam a napi eredményt.:( Nem voltam boldog, mit ne mondjak. Hátradőltem kicsit, közeledett az ebédidő is, már épp vacilláltam, hogy bezárom a boltot mára, de akkor még jött egy ígéretes beszállási lehetőség, amivel mentem is; hozott majd 3%-ot, ez a nap is pozitív lett a végére, de egyáltalán nem vagyok vele megelégedve. Főleg magammal nem...

A hétvége, mint kereskedésmentes időszak jó alkalmat kínál az elemzésekre, meg a szakirodalom, vagy a fórumok olvasgatására. Az egyik kedvenc fórumomról kaptam az ötletet a következő pozíciómenedzselésre. Érdemesnek érzem kipróbálnom, mert egy olyan problémában jelenthet némi előrelépést, ami az utóbbi néhány hétben egyre jobban előtérbe került nálam. Nagy része nem újdonság számomra sem, csak eddig nem tudtam hatékonyan beépíteni a kereskedésembe.

Vegyük alapnak, hogy 2% körüli kezdő kockázattal nyitok és megy is, amerre gondoltam. Figyelem a kritikus jeleket. Kapok is egyet, RR 1:1 körül. Na, eddig ezzel vacilláltam. A stopom nyilván már BE-ben, de nagy a veszélye, hogy egy tüskével kiszedik és oda az a kellemes 1-2%. Próbálkoztam a stop szűkítésével, ha láttam még potenciált az ármozgásban, ki ne maradjak, ha megindul. De itt még nem igazán van hova szűkíteni, tizedszázalékokért meg, hadd ne kapkodjak. Úgy döntöttem, ha ilyen eset fordul elő, nem éri meg az ideg, zárni kell, kész!

Pikánsabb, ha már RR 2:1 táján járok és ott jön el a kritikus helyzet, DE még mindig úgy gondolom, hogy tovább is van az még. (Ha nem látok többet benne, akkor itt a teljes pozi zárás!) Amúgy, azt fogom csinálni, hogy a felét zárom, a másik fele BE-ben. Ezután az következhet, hogy

a) mégsem volt olyan kritkus a helyzet, pici megtorpanás után megy tovább az árfolyam és a fél pozim csinálja a profitot, miközben 2% körül már zsebben van. Hagyom célárig, vagy következő kritikus jelig futni, és zárás (tovább már nem látom értelmét aprózni). Tegyük fel, elmegy RR 3:1-ig, 6% helyett lesz 5% profitom, a különbség megéri a nyereségbiztonságot.

b) jól láttam, korrekció következik. Ha a korrekció kiveszi a maradék stopját nullában, akkor az RR 2:1-nél realizálható max. 4% helyett 2% már a fix nyereség, ezzel még boldog leszek. Később teljes pozival visszaszállhatok, ha megvan a beszállójel és még van kedvem is. De arra készülök, hogy a maradék BE-je előtt újra irányba fordul a piac és én is újranyithatom a másik felet, természetesen, 1% kockázattal. Legrosszabb esetben kifulladt a piac és fals jelet adott, ellenem fordul, elbukom ezt az 1%-ot és a másik fél nullában zár, ekkor már kicsit morcosabb leszek, mert a 4% max profitból csináltam 1%-ot. Ez még mindig profit azért. Reményeim szerint - és a valószínűségek szerint -, többször fogja az útját folytatni az árfolyam az én irányomba és egy ilyen újrabeszállós struktúra esetén az eredeti kritikus szint elérésekor már lesz 2% fix és kb. 3% "lebegő" profitom, további nyereségpotenciállal. Például, eredeti RR 3:1-nél lesz tehát 2+3+2% profitom a sima 6% helyett, kisebb kockázattal!

Na, ezt találtam ki. Tudom, hogy nem spanyolviasz, de eddig ez nem akart nekem összeállni, pedig próbálkoztam hasonlókkal. Bízom benne, hogy működni fog!

Ilyesmiket képzelek el egy átlagos napi nyereségnek: habár négyszer kiütött ma nullában, ahol mindig otthagytam kb. 1% nyereséget, ötödikre csak összejött 5%. Nos, ez nekem elég pofás. Maximálisan akkor vagyok elégedett egy nappal, ha az első lövésre sikerül benn maradnom a poziban és van türelmem (és lehetőségem!) min. 10-12%-ig tartani. Lehet, hogy ez már túl sok feltétel, túl ideális, de ha egy-két ilyen már megvan egy hónapban, akkor az elég szépen pofoz a számlán, mert a többi nap apróbb nyereségei úgyszintén szépen gyűlnek.

A lényeg, hogy ez a ma délelőtti volatilis piac csak elindult, én meg találtam egy jó beszállót, ami tartott is a céláramig.

Utólag persze, sokkal okosabb vagyok; mi lett volna, ha tovább tartom eredeti stoppal a korábbi beszállókat, stb. Az a baj, hogy ebben benne van, hogy hagyom ellenem fordulni a piacot, vagy, ami talán még rosszabb, a szűk stopomat veszi ki egy-két pippel, aztán megy tovább az én irányomba. Na, az ilyeneket viselem rosszul, ha ez többször történik egymás után, nagy a veszélye az elborulásomnak. Súlyos százalékok bánták már az ilyen alkalmakat... Ha a saját magam feszes stílusában kereskedek, legalább este tudok aludni, hamar elszáll a balszerencse miatti mérgem. Ha megalapozott volt az óvatosságom és tényleg ellenem fordult a piac, de csak nullában ütött ki, akkor még örülök is. Valószínű, hogy a setupjaim 70-80%-ban valamilyen nyereségszintet elérnének akkor is, ha nem nyúlnék a kezdeti stophoz. De sajnos (tudom, hogy ez is gyengeségem), nekem az a 20-30% veszteséges tréd jobban fájna, mint szabadna. Ez nagyon nagy hiányosságom, mint tréder, hogy nem tudom magam teljesen függetleníteni az érzelmektől. Úgyhogy, igazodok magamhoz, ismerkedek magammal, alakítom a kereskedési stílust. Imádom a forex-et, ennyit még sehol sem melóztam, mint ezzel, és a legmélyebb gödrökben is hiszek a kilábalásban.

Ámen.

Az igazsághoz tartozik, hogy nem volt könnyű dolgom. Könnyű dolgom lett volna, ha nem csak érzem a szentimentet, hanem határozott jeleit is látom. Nehéz úgy shortolni, ha a mozgóátlagok egymásba vannak gabalyodva és látok egy magasabb csúcsot, majd magasabb aljat, közvetlenül előttem. Ha kötöm a shortot, és szarik rám, ellenem megy, akkor meg mekkora hülye vagyok, hogy nem vettem figyelembe a nyilvánvaló jeleket. Tudom, ez egy valószínűségi "játék", de ez nálam világos setup-okra van kigondolva, nem érzésekre.

Amiért mégis azt írtam, hogy én aludtam el, mert a ralli egy fibo szintről visszapattanva indult el, na ezt vettem észre csak 3 gyertyával később. Hiába, 2 napig nem voltam gépközelben, hétfőnként is észreveszem, hogy ennyi idő nekem már elég a nagyreset-hez.:(

Aztán, ahogy ez már nálam lenni szokott, hiába keresem később a beszállót, nem találom meg a legjobbat, hamar kiráznak nullában. Mondhatnám persze, hogy az eredeti, elég szűk stopom is megállta volna a helyét és akkor már minden szép lenne, de egy, már korábban meglódult ármozgásba még mindig elég paranoiás vagyok beszállni, főleg, ha nincs határozott beszállási pontom; 8-10 pipnél már húzom is nullába. Valszeg az ilyenekbe nem is kéne beszállni. Se ideg, se kockázat, persze pénz se, de ez még mindig a jobbik eset, ugye. A baj csak az, hogy az ehhez hasonló, ill. különböző okokból bekövetkezett lemaradások miatt elég karcsú a hónap eddig.

Persze, megint előjön, hogy nem vagyok gép, felismerni egy setup-ot messze nem elég, végig kell vinni a tervet. (Eh, mindig ilyen közhelyekhez lyukadok ki.) Nem ártana már ebben a témában is átlépni a saját árnyékomat, mert az emiatti bosszankodás csak türelmetlenné tesz, úgy meg mi értelme, nemhogy kereskedni, élni egyáltalán?

A negatív cím ellenére pozítív a mai délelőttöm (is). Ami bosszantó, hogy hetek óta képtelen vagyok napközben egy rallit elcsípni. Igaz, bevezettem, hogy csak délelőtt kereskedem, ráadásul, az utóbbi pár hétben többet voltam távol a szeretett paicomtól, mint mellette. Ma sem tartogatott határozott elképzelést számomra, többször kiszórtak kisebb veszteséggel. Talán abba is kellett volna hagynom, de annyira jöttek a jelek, hogy nem hittem el, hogy az egyik végre már nem alakul ki. Egy kicsit emeltem is a tétet és szerencsémre bejött, kevés pluszban zártam a napot. Mindenesetre, nem volt szép, hogy nem tartottam a szabályomat a veszteség nagyságát illetően. Gyarlóságom a magyarázata: mennyivel jobban érzem magam, kis nyereséggel a session végén, mint kis veszteséggel...

Végülis, folytatom az "account revival" hadműveletemet, a fekete szeptember után a legfontosabb, hogy visszataláljak a helyes útra, amiről lassan, de biztosan lesodródtam. Kár, hogy amíg ezt az arcomba nem tolta a piac, addig nem voltam hajlandó elfogadni. Vetyengeni ezen már felesleges, csak hozzátartozik a jelen helyzet értékeléséhez, ezért kívánkozott ide. Túltenni rajta (nem elfelejteni...) csak akkor fogom magam, ha visszadolgoztam a veszteséget.

Ehhez a melóhoz kénytelen voltam némi redukciót végrehajtani: a fentebb már említett csak délelőtt (vagy ha nem volt lehetőségem, helyette csak délután) kereskedés, és daytrading csak az eu-n! Alacsonyabb idősíkhoz ragaszkodom (mit csináljak, ha ezen érzem jól magam), viszont becsavarodok, ha hosszú napokon, heteken keresztül zsongítom az agyam az 5 perces csártok feszült követésével; illetve, egyszerre egy ablak is elég nekem figyelni.

Mekkora naív és mohó voltam: egész nap több párra is koncentrálni; hogy hihettem, hogy néhány másodperc alatt képes vagyok következetes, egzisztenciális döntéseket hozni heteken, hónapokon keresztül? Áááh...

...ami jelen esetben nem feltétlenül nyitány, a szó klasszikus és a blog címére vonatkoztatott értelmében, csak a blogra és az ehhez köthető elhatározásomra értendő.

Több, mint 3 éves tapasztalat(?) a devizakereskedés világában, ennek megfelelő és sokszor elviselhetetlennek ható gyötrelmekkel, az elvártnál kisebb örömökkel, de mindenképp töretlen hittel és elszántsággal. Nem célom szenvelegni, sem okoskodni; a felgyűlt gondolatokat borítom majd ide, rendszertelenül, sokszor következetlenül, de mindenképp őszintén.

Annyit szerencsére már megtanultam a forexből, hogy működik, számomra is. Effelől ne legyen senkinek kétsége! Ami nem működik a forexben, az én magam! Megdöbbentő élmény az emberi gyengeségeimmel szembesülni: nincs helye mellébeszélésnek, az eredmények önmagukért beszélnek. Miért vagyok mégis "életben"? Mert értek hozzá, technikailag, legalábbis. Tarthatott volna jelentősen rövidebb ideig is eljutni a szakértelem szintjére, nálam kb. 1 évig tartott. Miért nem tudok ebből a szakmámból azóta rendszeres jövedelmet biztosítani magamnak és a családomnak? Mert nem elég a szakmával tisztában lenni, magadat is ismerni kell. Azt hittem ismerem magam (mindenki azt hiszi saját magáról), aztán éles helyzetben kiderül, hogy mennyire nem úgy van.

Szóval, kiírom mi jó, mi nem. Elég unalmas lesz ez, ha valakit mégis érdekel majd, az merítsen erőt innen; gondolom, nem véletlenül jutott el eddig a bevezető gondolataim olvasása közben, hasonló cipőben járhatott már nemegyszer.

Mindenkinek: nagyon fontos: nem feladni, hanem küzdeni, amíg bírjuk lélekkel!