A tegnap elég hektikusra sikeredett. Előző nap annyit elemeztem az oldalazó piacot, hogy másnap mindenhol a fordulót kerestem. Namost, ez egy erős dowtrendben azt jelenti, hogy minden visszapattanásra ugrottam, aztán, ha szerencsém volt, be tudtam rántani a stopot nullába. Nos, sokszor nem volt "szerencsém", daráltam a számlát rendesen. Aztán megadtam magam, egy dupla pozival "irányba" kötöttem, majd a korrekciós mozgásokat is sikerült normálisan elcsípni. Szóval, még a barmolás is belefér, ha megy a piac, ebédre tekintélyes plusszal sikerült zárnom. (Tegnap tényleg könnyű dolgom volt: olyan nyomatékkal ment a piac minden irányba, hogy szépen lehetett skalpolni, kár a reggeli beragadásért.)
Ma sejtettem, hogy az amerikai Hálaadás miatt már a délelőtt is gyengébb lesz. Hiába éreztem az irányt, többször is visszajött a stopomért az árfolyam; egész délelőtt nulla napi egyenleg körül vergődtem, aztán (ahogy az ilyenkor lenni szokott) mínusz 1,5%-nál álltam meg. Sem a piacban, sem az eredményeimben nem volt nyomaték, ha sikerült volna 2-3%-ig eljutnom, ezen a piacon elég lett volna mára.
Ha előre látom, hogy gyenge a piac, nem is erőltetem a dolgot. De, ha már beleugrottam, továbbra is igaz, hogy egy keveset a gyenge piacon is kellene keresni, kozekvensen! A jó piacon meg sokat... Nagyjából így egyszerűsíhető a felállás: egyenlőre az előbbi piac nem működik (vesztek), az utóbbival meg túl ritkán találkoztam az elmúlt hetekben. Persze, ez mind csak abban az ideális esetben igaz, ha az agyam is a helyén van...
